2015.09.15.
Előadás a Lőrinci Orvosnapokon
„Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni…”
(Cseh Tamás)
„Fáradtnak tűnsz, mintha nem a régi volnál.”
(Dés – Bereményi)
Mi kiégés és mi nem?
A kiégés definíciója
A kiégés a krónikus emocionális megterhelés, stressz hatására fellépő testi, szellemi és érzelmi kimerülés állapota, amely együtt jár az inkompetencia érzésével, a célok, ideálok elvesztésével, illetve a kiégett személy negatív beállítódásával, mind önmagával és saját munkájával, mind másokkal szemben. Ha a kiégés megjelenik egy munkahelyi közösségben, akkor hamarosan fertőző betegségként továbbterjed.
A kiégés lehetséges okai
A burnout kialakulásának okait külső (extrinsic) és belső (intrinsic) tényezők kölcsönhatásaiban kell keresni. A foglalkozással való elégedettséggel a belső tényezők vannak szorosabb összefüggésben, az elégedetlenséggel inkább a külső tényezők vannak kimutatható kapcsolatban.
Belső tényezők
Elhivatottság, szakmai érdeklődés hiánya
Negatív hozzáállás
Külső tényezők
Elvárások, szerepek konfliktusai
Munkahelyi interperszonális kapcsolatok, izoláltság
A szakmai előmenetel hiánya
Anyagi helyzet és életmód
Társadalmi megbecsültség
A kiégés pszichoszomatikus tünetei
A foglalkozással való elégedettség fokozatos megszűnése.
A kisebb egészségügyi panaszok szaporodása: fejfájás vagy migrén, émelygés, emésztési zavarok, hátfájás, megfázás, alvászavarok.
A munkahelyi feladatok teljesítésével kapcsolatos zavarok. Szaporodó konfliktusok, fokozott érzékenység, ingerlékenység, majd visszahúzódás a társas kapcsolatoktól.
Csökkenő önbizalom és önértékelés..
A testi és érzelmi tünetek további fokozódása, az előbbi két pontban említett problémák okozta feszültségek eredményeképpen.
Gyorsuló spirál, melynek két szála a rosszabbodó teljesítményekből, illetve a depresszió és az apátia állandósulásából áll. (Bagdy-Telkes: 1988).
„Emberfeldolgozás”
Az „emberfeldolgozás” standardizáló, rutinizáló folyamatában a személyből kliens, a kliensből pedig eset lesz.
Míg a személy kezelésre, addig az eset megoldásra szorul.
A környezetétől elszigetelten szemlélt és kezelt esetté degradált kliensek nem sok vonással rendelkező személyek, hanem egyetlen tulajdonsággal leírható esetek.
Az eredmény rendszerint másodlagos deviancia kialakulása a kliens, s kiégés a segítő esetében
Wolfgang Schmidbauer (sz.: 1941) Die hilflosen Helfer: Rowohlt, 1977
A gyógyító személyisége a legfontosabb eszköz.
Paradoxon: a segítő szakemberek gyakran szinte viszolyognak a kölcsönös érzelmi viszonyoktól. Ez gátolja a megelőzés eszközeinek alkalmazását.
Segítő szindróma
A segítő szindróma azokat a jellegzetes személyiségjegyeket foglalja magában, melyek a segítő pályaválasztását motiválták.
A szindrómás segítőt, írja Bagdy,
„rejtett nárcisztikus szükségletek jellemzik, szorongó, gyakran érzi magát tehetetlennek és elégtelennek, önértékelése labilis. Segítő szerepében ’felül’, fölöttes pozícióban kell lennie ahhoz, hogy biztonságban érezze magát.
Nem képes ’lenn’ lenni, nem tud segítséget kérni, mindenhatósági és értéktelenségi érzések szélsőségei közt vergődik. Önkárosító mértékig túlhajszolja magát a munkájában. Intimitásnehézségeit és kommunikációs problémáit a szakma perfekcionista művelési igyekezete leplezi le.”
(Bagdy, 1999)
Segítő szindróma és burnout
Az erős, munkaképes homlokzatot mutató személy mögött azonban „egy elhagyott kisgyermek sír”.
A segítő szindróma elsősorban amiatt vezet burnout-hoz, mert a szakember, ahelyett, hogy kliensei hatalommal való felruházására (empowerment) törekedne, önmagát hiszi a változás döntő tényezőjének.
Helfer szindróma - Wolfgang Schmidbauer – négy típus
A „foglalkozás áldozata” – a magánélete elsorvad;
Hasítás – a szakmai és magánélet éles ellentéte (szakmai álarc, otthon síró gyerek);
Perfekcionista – nem bocsátja meg magának a kudarcot, belső ideáloknak és külső nyomásnak való megfelelni vágyás;
Kalóz – saját elszegényedett intimitás szükségletét szakmai kapcsolataiban, azokkal visszaélve éli ki (leggyakrabban szexuálisan).
Hogyan küzdhetünk ellene?
A prevenció szinterei
Egyéni
Vezetői
Szervezeti
Társadalmi szinteken
Prevenciós lehetőségek vezetői szinten
Vezetői kompetenciák kifejlesztése, internalizálása
vezetői önismeret, felkészültség, pályakép, intézményi jövőkép
kritika tűrése, megfontolása
aktív részvétel a szervezetfejlesztésben
hitelesség
Alapelvek érvényesítése a vezetői gyakorlatban
szakmai-etikai protokoll
partnerközpontúság
egymás tisztelete és elfogadása
rendszeres egyéni és szervezeti visszajelzés
az önmegvalósítás lehetőségének biztosítása, alkotói munka
Prevenciós lehetőségek szervezeti szinten
Pályaalkalmassági vizsgálatok a pályaválasztásnál
Rendszeres szakmai felügyelet
Életpálya-modell biztosítása
Esetmegbeszélési lehetőségek biztosítása
job-rotáció biztosítása
Lehetőség biztosítása a terhek megosztására
Társadalmi szinten
Anyagi megbecsültség
Morális megbecsültség
Tisztelet, hála
Pozitív mintaadás
Példaképpé válás a médiumok segítségével
Útravalóként
Azért, hogy ne égj ki: működő emberi kapcsolatok; szex, szerelem, család; sport; hobbi; rekreáció; kulturális élvezetek; házi kedvencek; utazás
Az légy, aki vagy, érezd jól magad!
Egy elhallgatott dimenzió, spirituális szempontok
Elhivatás, szolgálat
Sors kontra öröklődés
Önmagunkba és felsőbb erőkbe vetett hit
Ima, meditáció
Victor Frankl
„Ne essetek a dogmák csapdájába, ne hagyjátok, hogy mások gondolkodásmódja irányítsa az életeteket.
Ne engedjétek, hogy mások véleményének zaja elnyomja a saját belső hangotokat.
És a legfontosabb: legyen meg a bátorságotok a szívetekre hallgatni és a megérzéseiteket követni.”
(Steve Jobs)
