Témaválasztásunk oka

• A nevelési tanácsadók bezárásának/összevonásának lehetősége

• Nehéz esetek

• Bizonytalan kompetenciahatárok

• Szakemberekkel szembeni elvárások

• A segítő munka eredményessége/hatékonysága

• Fluktuáció

• Határterület a pedagógiai és klinikai szemlélet között

• Pedagógusok számára 8 órás tréninget dolgoztunk ki

Mi is az a kiégés?

"A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek."

(H. J. Freuderberg)

A kiégés kialakulásának fázisai

1. Idealizmus szakasza

2. A realizmus fázisa

3. Stagnálás vagy kiábrándulás

4. Frusztráció

5. Apátia

(Edelwich Brodsky és Georg E. Becker)

A kiégés tünetei

Fizikai tünetek

• Állandósuló fáradtságérzés

• Testi feszültség érzés

• Pszichoszomatikus betegségek megjelenése

• Csökkenő immunitás

• Szerhasználat

Pszichés tünetek

• Reménytelenség és tehetetlenség érzése

• Frusztráltság, agresszió, dühkitörések

• Csökkenő koncentrációs képesség, gyengébb emlékezet

• Önbecsmérlés

Magatartásbeli tünetek

• Gyakori kontrollálatlan agresszió, dühkitörés

• Teljesítőképesség, szakmai munka színvonala csökken

• Csökken a kezdeményezőkészség, vezetői utasításra vár az egyén

Szociális magatartás

• Visszahúzódás

• Kollegiális kapcsolatok elvesztése

• Privát élet elhanyagolása

• Korábbi hobbik feladása

Problematikus viselkedésformák

• Erősödő cinizmus, közöny

• Negatív beállítódás a kliensek felé

• Korábbi elkötelezettség elvesztése, dehumanizáció

A kiégés mérése

• MBI (Maslach Burnout Inventory, 1981) – egészségügyi dolgozók körében

• BOT (Heidelbergi Burnout Teszt) – pedagógusok körében (Georg E. Becker és Gernot Gonschorek) – 5 fázis

• Öndiagnózis – Pines és munkatársai, 1992 (kiégettségi index számolható)

Kutatásunk eredményei 

1. Az emberek általában…

2. Minden férfi…

3. Minden nő…

4. Magamról azt mondhatom, hogy….

5. Ha ennyi ember együtt van…

6. Azt várom ettől az alkalomtól, hogy…

A kiégés okai

• Érzelmi túlterheltség

• Sok stressz, „megoldhatatlan esetek”

• Kevés motiváció és sikerélmény a munkában

• Elégedetlenség, teljesületlen elvárások

• Extra igénybevétel mellett nagy felelősség és kevés jövedelem

• Korlátozott előrejutási lehetőségek

• Hiányos kontroll és visszajelzés (minőségbiztosítás)

• Definiálatlan kompetenciák

• Bizonyos személyiségjegyek

A kiégés mélylélektani okai

• Az egyik szülő túlszárnyalásából fakadó motiváció vagy azonosulási vágy

• Perfekcionizmus

• Saját szenvedés vagy fájdalmas tapasztalat által kiváltott segítés-kényszer

• Túlóvó/bűntudatból fakadó segítés

• Helyettesítő helyzetmegoldás- mások segítésén át éli az életét

• Magányosság, elszigeteltség, rejtett kapcsolati vágy

• Rejtett szeretetszükséglet

• Helfer-szindróma

A kóros segítő személyiség

• A kora gyermekkorban átélt nem tudatos szülői elutasítás révén a elismerés-szükséglet nem elégül ki. Később ez tudattalan hajtóerővé válik a másokon való segítésben.

• Ezt a jelenséget nevezte Schmidbauer helfer-szindrómának.

Kóros segítőtípusok

• A foglalkozás áldozata (saját kapcsolataiban is segítő)

• A hasító (szakmai életében kontrollált, otthon követelőző gyerek)

• A perfekcionista (omnipotens, mindenhol helyt áll)

• Kalóz (foglalkozását használja intim szférájának kitöltésére)

• Túlazonosuló (eggyé vált foglalkozásával)

(Schmindtbauer, 1977)

A kiégés kognitív háttere

• Aaron T. Beck, a kognitív pszichológia atyja

• Az információfeldolgozás séma-alapú

• A kognitív sémák a korai gyermekkorban alakulnak ki tapasztalataink alapján

• A sémák sztereotipikus, kategorikus feldolgozást tesznek lehetővé

• A sémák az észlelésben és gondolkodásban torzító szemüvegként is működhetnek

• A sémák torzító hatása gondolkodási hibákban realizálódnak

Tipikus kognitív torzítások

• Személyre vonatkoztatás: mások cselekedeteit maga ellen irányulónak értelmezi (mindenki ellenség).

• Szelektivitás: csak a negatív vonásokra koncentrál (nem veszi észre a jó dolgokat)

• Túlzott általánosítás: „mindenki ellenem van”.

• Felnagyítás és alábecslés (az egyén az eseménynek túl nagy jelentőséget tulajdonít).

• Fekete-fehér gondolkodás: valami vagy rossz vagy jó.

• „Kell” és „kellene” állítások

Sajátos okok a nevelési tanácsadókban

• Intézményi/anyagi bizonytalanság

• Nehéz esetek – Ki a kompetens? Hova küldjük?

• Kialakulatlan szakmai protokoll, kidolgozatlan adminisztráció

• Szakemberekkel szembeni elvárások

• Gyakori elégedetlenség

• Fluktuáció

• Határterület a pedagógiai és klinikai szemlélet között

• Szervezeti, munkaszervezési problémák

• Kisteamek és szupervízió hiánya

Az adminisztrációs teendők nem haladják meg a szükséges mértéket?

Mennyire vagy magabiztos?

A kiégés következményei

• Krónikus fáradtság, gyakori betegeskedés

• Hangulati problémák, fokozott gyógyszer és szerhasználat, öngyilkosság

• Munka hatékonyságának csökkenése, kevesebb sikerélmény

• Esetek átruházása, felelősség kollégákra hárítása

• Beszűkülő privát kapcsolatok

• Szégyelli az állapotát

• Identitás-krízis

Térjünk vissza a magabiztossághoz!

Szervezeti – társadalmi prevenció

• Szervezeti kultúra fejlesztése: esetmegbeszélő teamek, szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás

• Az intézmény támogassa a dolgozók személyes szakmai fejlődését

• Erkölcsi – anyagi megbecsülés

• Intézményi jövő stabilizálása

• Pszichológus érdekvédelem

Egyéni prevenció

• Önismereti tréningek, önbizalom erősítése

• Involválódás kerülése, sértődés, irigység kerülése

• Adaptív kognitív stratégiák

• Munkahely és magánélet közti határok felállítása

• Sport, testmozgás, kreatív tevékenység, hobby

• Szociális háló, emberi kapcsolatok

• Spirituális aspektusok, hit a hivatásban

• Jó konfliktuskezelés, nyílt kommunikáció

Adaptív kognitív stratégiák

• Tereld el a gondolataidat a negatív eseményekről; gondolj kellemes eseményekre!

• Gondolkozz pozitívan; a negatív gondolatokat alakítsd át a valóságnak megfelelő pozitív gondolatokká!

• Derítsd ki minden esemény jó oldalát!

• Az élményeidet, kínjaidat oszd meg valakivel!

• Relaxálj otthon!

• Legyen hobbid, amit szívesen, örömmel végzel!

Asszertivitás játékai

1. Nyolc éves fiú és édesanyja jelennek meg a nevelési tanácsadóban vizsgálaton, az iskola kérésére. A fiú az utóbbi néhány hónapban rontott tanulmányi eredményében, időnként dühkitörései vannak, verekszik osztálytársaival. Az édesanya nem érti a vizsgálat okát, kötekedik, haragos, arrogáns.

2. Egyik kollégáddal kell közös szakvéleményt írnotok, de többszöri jelzésed ellenére késik, lassan kicsúsztok a határidőből. A kolléga elfoglaltságra, túlterheltségre hivatkozik.

Mentor-technika másként

Problémafókuszú megküzdési stratégia

1. Válassz egy munkahelyi problémát, mely nehézséget okoz számodra!

2. Találj három mentort az életedből, akiktől tanácsot kérnél, ha tehetnéd – ők valószínűleg meg tudnák oldani ezt a helyzetet!

3. Írd le egy papírra és szűrd ki az esszenciát!

Intervenció

• Stresszel teli szituációk nem személyes – érzelmi, hanem tudatos, megoldásközpontú megközelítése

• Az élő, támogató, feszültséget csökkentő emberi kapcsolatok fenntartása

• „Megküzdési stratégiák” megismerése és gyakorlása

Krízisintervenció

• Öndiagnózis

• Szembenézés, helyzet-meghatározás

• Segítség igénybevétele, amennyiben szükséges

• Pszichoterápia

Kapcsolódó cikkek

• A beteg gyerek, mint krízis a családban
• Mi leszel, ha nagy leszel? - Általános- és középiskolások továbbtanulási fóruma
• Információ kontra kommunikáció - Indulatátvitel a folyamatban
• Az egyéni krízis és a szervezeti válság kapcsolata
• Egy csepp figyelem a segítőknek