• 1
  • 2
  • 3
  • 4

Egy csepp figyelem a segítőknek

2015.09.15.

Előadás a Lőrinci Orvosnapokon

„Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni…”

(Cseh Tamás)

„Fáradtnak tűnsz, mintha nem a régi volnál.”

(Dés – Bereményi)

Mi kiégés és mi nem?

A kiégés definíciója

A kiégés a krónikus emocionális megterhelés, stressz hatására fellépő testi, szellemi és érzelmi kimerülés állapota, amely együtt jár az inkompetencia érzésével, a célok, ideálok elvesztésével, illetve a kiégett személy negatív beállítódásával, mind önmagával és saját munkájával, mind másokkal szemben. Ha a kiégés megjelenik egy munkahelyi közösségben, akkor hamarosan fertőző betegségként továbbterjed.

A kiégés lehetséges okai

A burnout kialakulásának okait külső (extrinsic) és belső (intrinsic) tényezők kölcsönhatásaiban kell keresni. A foglalkozással való elégedettséggel a belső tényezők vannak szorosabb összefüggésben, az elégedetlenséggel inkább a külső tényezők vannak kimutatható kapcsolatban.

Belső tényezők

  • Elhivatottság, szakmai érdeklődés hiánya

  • Negatív hozzáállás

Külső tényezők

  • Elvárások, szerepek konfliktusai

  • Munkahelyi interperszonális kapcsolatok, izoláltság

  • A szakmai előmenetel hiánya

  • Anyagi helyzet és életmód

  • Társadalmi megbecsültség

A kiégés pszichoszomatikus tünetei

  • A foglalkozással való elégedettség fokozatos megszűnése.

  • A kisebb egészségügyi panaszok szaporodása: fejfájás vagy migrén, émelygés, emésztési zavarok, hátfájás, megfázás, alvászavarok.

  • A munkahelyi feladatok teljesítésével kapcsolatos zavarok. Szaporodó konfliktusok, fokozott érzékenység, ingerlékenység, majd visszahúzódás a társas kapcsolatoktól.

  • Csökkenő önbizalom és önértékelés..

  • A testi és érzelmi tünetek további fokozódása, az előbbi két pontban említett problémák okozta feszültségek eredményeképpen.

  • Gyorsuló spirál, melynek két szála a rosszabbodó teljesítményekből, illetve a depresszió és az apátia állandósulásából áll. (Bagdy-Telkes: 1988).

 „Emberfeldolgozás”

Az „emberfeldolgozás” standardizáló, rutinizáló folyamatában a személyből kliens, a kliensből pedig eset lesz.

Míg a személy kezelésre, addig az eset megoldásra szorul.

A környezetétől elszigetelten szemlélt és kezelt esetté degradált kliensek nem sok vonással rendelkező személyek, hanem egyetlen tulajdonsággal leírható esetek.

Az eredmény rendszerint másodlagos deviancia kialakulása a kliens, s kiégés a segítő esetében

Wolfgang Schmidbauer (sz.: 1941) Die hilflosen Helfer: Rowohlt, 1977

A gyógyító személyisége a legfontosabb eszköz.

Paradoxon: a segítő szakemberek gyakran szinte viszolyognak a kölcsönös érzelmi viszonyoktól. Ez gátolja a megelőzés eszközeinek alkalmazását.

Segítő szindróma

A segítő szindróma azokat a jellegzetes személyiségjegyeket foglalja magában, melyek a segítő pályaválasztását motiválták.

A szindrómás segítőt, írja Bagdy,

„rejtett nárcisztikus szükségletek jellemzik, szorongó, gyakran érzi magát tehetetlennek és elégtelennek, önértékelése labilis. Segítő szerepében ’felül’, fölöttes pozícióban kell lennie ahhoz, hogy biztonságban érezze magát.

Nem képes ’lenn’ lenni, nem tud segítséget kérni, mindenhatósági és értéktelenségi érzések szélsőségei közt vergődik. Önkárosító mértékig túlhajszolja magát a munkájában. Intimitásnehézségeit és kommunikációs problémáit a szakma perfekcionista művelési igyekezete leplezi le.”

(Bagdy, 1999)

Segítő szindróma és burnout

Az erős, munkaképes homlokzatot mutató személy mögött azonban „egy elhagyott kisgyermek sír”.

A segítő szindróma elsősorban amiatt vezet burnout-hoz, mert a szakember, ahelyett, hogy kliensei hatalommal való felruházására (empowerment) törekedne, önmagát hiszi a változás döntő tényezőjének.

Helfer szindróma - Wolfgang Schmidbauer – négy típus

  • A foglalkozás áldozata – a magánélete elsorvad;

  • Hasítás – a szakmai és magánélet éles ellentéte (szakmai álarc, otthon síró gyerek);

  • Perfekcionista – nem bocsátja meg magának a kudarcot, belső ideáloknak és külső nyomásnak való megfelelni vágyás;

  • Kalóz – saját elszegényedett intimitás szükségletét szakmai kapcsolataiban, azokkal visszaélve éli ki (leggyakrabban szexuálisan).

 

 

Hogyan küzdhetünk ellene? 

A prevenció szinterei 

  • Egyéni

  • Vezetői

  • Szervezeti

  • Társadalmi szinteken

 

Prevenciós lehetőségek vezetői szinten

Vezetői kompetenciák kifejlesztése, internalizálása

  • vezetői önismeret, felkészültség, pályakép, intézményi jövőkép

  • kritika tűrése, megfontolása

  • aktív részvétel a szervezetfejlesztésben

  • hitelesség

Alapelvek érvényesítése a vezetői gyakorlatban

  • szakmai-etikai protokoll

  • partnerközpontúság

  • egymás tisztelete és elfogadása

  • rendszeres egyéni és szervezeti visszajelzés

  • az önmegvalósítás lehetőségének biztosítása, alkotói munka

Prevenciós lehetőségek szervezeti szinten 

  • Pályaalkalmassági vizsgálatok a pályaválasztásnál

  • Rendszeres szakmai felügyelet

  • Életpálya-modell biztosítása

  • Esetmegbeszélési lehetőségek biztosítása

  • job-rotáció biztosítása

  • Lehetőség biztosítása a terhek megosztására

Társadalmi szinten

  • Anyagi megbecsültség

  • Morális megbecsültség

  • Tisztelet, hála

  • Pozitív mintaadás

  • Példaképpé válás a médiumok segítségével

Útravalóként

Azért, hogy ne égj ki: működő emberi kapcsolatok; szex, szerelem, család; sport; hobbi; rekreáció; kulturális élvezetek; házi kedvencek; utazás

Az légy, aki vagy, érezd jól magad!

Egy elhallgatott dimenzió, spirituális szempontok

  • Elhivatás, szolgálat

  • Sors kontra öröklődés

  • Önmagunkba és felsőbb erőkbe vetett hit

  • Ima, meditáció

  • Victor Frankl

„Ne essetek a dogmák csapdájába, ne hagyjátok, hogy mások gondolkodásmódja irányítsa az életeteket.

Ne engedjétek, hogy mások véleményének zaja elnyomja a saját belső hangotokat.

És a legfontosabb: legyen meg a bátorságotok a szívetekre hallgatni és a megérzéseiteket követni.”

(Steve Jobs)

vissza

Hozzászólások

Esettanulmányaim

Enni vagy nem lenni?

Barangolások a bulimia …

Fényes Heroin

Esettanulmányomban egy multiszimptómás tünetekkel …

Kamasz-panasz

Problémás serdülő diagnosztikája és terápiája a …

Kapcsolat

Konzultációs helyszínek

2360 Gyál, Széchenyi u. 30.

1136 Budapest, Pannónia u. 25.

Terápiás helyszín

1136 Budapest, Pannónia u. 25.

Telefon

(30) 446 3559

E-mail

tabitsarolta@gmail.com

Rólam mondták

Sámuel, 36 éves hitoktató

"Az én terápiámban az volt a legjobb, hogy nem akarta megváltoztetni az értékrendem, az ízlésem, a hitem (bevallom, eleinte féltem ettől) és úgy fogadott el, mint a lelkipásztor az ő megtévedt bárányát - csak hallgatott, terelgetett és gondolkodásra késztetett; az életem mozaikcserepeinek összeillesztésére." 

Juci, 31 éves kozmetikus

"Szkeptikus voltam minden pszichológussal és terápiás módszerrel. Párom ultimátumot adott, vagy felhagyok a "szenvedéssel" és felnövök, vagy új társat keres. Pár hét után már alig vártam, hogy mehessek, mert Sarolta lett a legfőbb bizalmasom. Egy év alatt sok mindent feltártunk, és ami a legfontosabb: az esküvőmre készülök. Köszönöm! Nekem megérte!!" 

Katalin, 44 éves óvónő

"Sarolta nagyon sokat segített abban, hogy fel tudjam dolgozni a családtagjaim elvesztése miatt érzett fájdalmamat és megengedjem magamnak újra a reményt, a vidámságot; az állandó önmarcangolás helyett a jövőbe vetett bizalmat..." 

György, 57 éves állatorvos

"A terápiában kicsit újra gyermek lehettem és a szeretetteli, oldott légkörben azt a figyelmet tapasztalhattam meg, mint drága szüleim társaságában.  Jól esett az időutazás, sok könny, nevetés és a végén egy kis "újjászületés". Kár, hogy nem korábban kezdtem el. Sok szorongós-mélabús évet megspórolhattam volna." 

Gábor, 55 éves vállalkozó

"Egy végzetesnek hitt betegség teljesen padlóra küldött. Az orvosok mellett az ő Simonton-terápiája és végigvezetése a gyógyulásom állomásain segített a legtöbbet. Még ma sem hiszem el, hogy itt vagyok..."