2012.05.18.
XVIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó szakmai konferenciája
Tábit Sarolta - Vizin Gabriella
Témaválasztásunk oka
A nevelési tanácsadók bezárásának/összevonásának lehetősége
Nehéz esetek
Bizonytalan kompetenciahatárok
Szakemberekkel szembeni elvárások
A segítő munka eredményessége/hatékonysága
Fluktuáció
Határterület a pedagógiai és klinikai szemlélet között
Pedagógusok számára 8 órás tréninget dolgoztunk ki
Mi is az a kiégés?
"A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek."
(H. J. Freuderberg)
A kiégés kialakulásának fázisai
Idealizmus szakasza
A realizmus fázisa
Stagnálás vagy kiábrándulás
Frusztráció
Apátia
(Edelwich Brodsky és Georg E. Becker)
A kiégés tünetei
Fizikai tünetek
Állandósuló fáradtságérzés
Testi feszültség érzés
Pszichoszomatikus betegségek megjelenése
Csökkenő immunitás
Szerhasználat
Pszichés tünetek
Reménytelenség és tehetetlenség érzése
Frusztráltság, agresszió, dühkitörések
Csökkenő koncentrációs képesség, gyengébb emlékezet
Önbecsmérlés
Magatartásbeli tünetek
Gyakori kontrollálatlan agresszió, dühkitörés
Teljesítőképesség, szakmai munka színvonala csökken
Csökken a kezdeményezőkészség, vezetői utasításra vár az egyén
Szociális magatartás
Visszahúzódás
Kollegiális kapcsolatok elvesztése
Privát élet elhanyagolása
Korábbi hobbik feladása
Problematikus viselkedésformák
Erősödő cinizmus, közöny
Negatív beállítódás a kliensek felé
Korábbi elkötelezettség elvesztése, dehumanizáció
A kiégés mérése
MBI (Maslach Burnout Inventory, 1981) – egészségügyi dolgozók körében
BOT (Heidelbergi Burnout Teszt) – pedagógusok körében (Georg E. Becker és Gernot Gonschorek) – 5 fázis
Öndiagnózis – Pines és munkatársai, 1992 (kiégettségi index számolható)
Kutatásunk eredményei
1. Az emberek általában…
2. Minden férfi…
3. Minden nő…
4. Magamról azt mondhatom, hogy….
5. Ha ennyi ember együtt van…
6. Azt várom ettől az alkalomtól, hogy…
A kiégés okai
Érzelmi túlterheltség
Sok stressz, „megoldhatatlan esetek”
Kevés motiváció és sikerélmény a munkában
Elégedetlenség, teljesületlen elvárások
Extra igénybevétel mellett nagy felelősség és kevés jövedelem
Korlátozott előrejutási lehetőségek
Hiányos kontroll és visszajelzés (minőségbiztosítás)
Definiálatlan kompetenciák
Bizonyos személyiségjegyek
A kiégés mélylélektani okai
Az egyik szülő túlszárnyalásából fakadó motiváció vagy azonosulási vágy
Perfekcionizmus
Saját szenvedés vagy fájdalmas tapasztalat által kiváltott segítés-kényszer
Túlóvó/bűntudatból fakadó segítés
Helyettesítő helyzetmegoldás- mások segítésén át éli az életét
Magányosság, elszigeteltség, rejtett kapcsolati vágy
Rejtett szeretetszükséglet
Helfer-szindróma
A kóros segítő személyiség
A kora gyermekkorban átélt nem tudatos szülői elutasítás révén a elismerés-szükséglet nem elégül ki. Később ez tudattalan hajtóerővé válik a másokon való segítésben.
Ezt a jelenséget nevezte Schmidbauer helfer-szindrómának.
Kóros segítőtípusok
A foglalkozás áldozata (saját kapcsolataiban is segítő)
A hasító (szakmai életében kontrollált, otthon követelőző gyerek)
A perfekcionista (omnipotens, mindenhol helyt áll)
Kalóz (foglalkozását használja intim szférájának kitöltésére)
Túlazonosuló (eggyé vált foglalkozásával)
(Schmindtbauer, 1977)
A kiégés kognitív háttere
Aaron T. Beck, a kognitív pszichológia atyja
Az információfeldolgozás séma-alapú
A kognitív sémák a korai gyermekkorban alakulnak ki tapasztalataink alapján
A sémák sztereotipikus, kategorikus feldolgozást tesznek lehetővé
A sémák az észlelésben és gondolkodásban torzító szemüvegként is működhetnek
A sémák torzító hatása gondolkodási hibákban realizálódnak
Tipikus kognitív torzítások
Személyre vonatkoztatás: mások cselekedeteit maga ellen irányulónak értelmezi (mindenki ellenség).
Szelektivitás: csak a negatív vonásokra koncentrál (nem veszi észre a jó dolgokat)
Túlzott általánosítás: „mindenki ellenem van”.
Felnagyítás és alábecslés (az egyén az eseménynek túl nagy jelentőséget tulajdonít).
Fekete-fehér gondolkodás: valami vagy rossz vagy jó.
„Kell” és „kellene” állítások
Sajátos okok a nevelési tanácsadókban
Intézményi/anyagi bizonytalanság
Nehéz esetek – Ki a kompetens? Hova küldjük?
Kialakulatlan szakmai protokoll, kidolgozatlan adminisztráció
Szakemberekkel szembeni elvárások
Gyakori elégedetlenség
Fluktuáció
Határterület a pedagógiai és klinikai szemlélet között
Szervezeti, munkaszervezési problémák
Kisteamek és szupervízió hiánya
Az adminisztrációs teendők nem haladják meg a szükséges mértéket?
Mennyire vagy magabiztos?
A kiégés következményei
Krónikus fáradtság, gyakori betegeskedés
Hangulati problémák, fokozott gyógyszer és szerhasználat, öngyilkosság
Munka hatékonyságának csökkenése, kevesebb sikerélmény
Esetek átruházása, felelősség kollégákra hárítása
Beszűkülő privát kapcsolatok
Szégyelli az állapotát
Identitás-krízis
Térjünk vissza a magabiztossághoz!
Szervezeti – társadalmi prevenció
Szervezeti kultúra fejlesztése: esetmegbeszélő teamek, szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás
Az intézmény támogassa a dolgozók személyes szakmai fejlődését
Erkölcsi – anyagi megbecsülés
Intézményi jövő stabilizálása
Pszichológus érdekvédelem
Egyéni prevenció
Önismereti tréningek, önbizalom erősítése
Involválódás kerülése, sértődés, irigység kerülése
Adaptív kognitív stratégiák
Munkahely és magánélet közti határok felállítása
Sport, testmozgás, kreatív tevékenység, hobby
Szociális háló, emberi kapcsolatok
Spirituális aspektusok, hit a hivatásban
Jó konfliktuskezelés, nyílt kommunikáció
Adaptív kognitív stratégiák
Tereld el a gondolataidat a negatív eseményekről; gondolj kellemes eseményekre!
Gondolkozz pozitívan; a negatív gondolatokat alakítsd át a valóságnak megfelelő pozitív gondolatokká!
Derítsd ki minden esemény jó oldalát!
Az élményeidet, kínjaidat oszd meg valakivel!
Relaxálj otthon!
Legyen hobbid, amit szívesen, örömmel végzel!
Asszertivitás játékai
Nyolc éves fiú és édesanyja jelennek meg a nevelési tanácsadóban vizsgálaton, az iskola kérésére. A fiú az utóbbi néhány hónapban rontott tanulmányi eredményében, időnként dühkitörései vannak, verekszik osztálytársaival. Az édesanya nem érti a vizsgálat okát, kötekedik, haragos, arrogáns.
Egyik kollégáddal kell közös szakvéleményt írnotok, de többszöri jelzésed ellenére késik, lassan kicsúsztok a határidőből. A kolléga elfoglaltságra, túlterheltségre hivatkozik.
Mentor-technika másként
Problémafókuszú megküzdési stratégia
Válassz egy munkahelyi problémát, mely nehézséget okoz számodra!
Találj három mentort az életedből, akiktől tanácsot kérnél, ha tehetnéd – ők valószínűleg meg tudnák oldani ezt a helyzetet!
Írd le egy papírra és szűrd ki az esszenciát!
Intervenció
Stresszel teli szituációk nem személyes – érzelmi, hanem tudatos, megoldásközpontú megközelítése
Az élő, támogató, feszültséget csökkentő emberi kapcsolatok fenntartása
„Megküzdési stratégiák” megismerése és gyakorlása
Krízisintervenció
Öndiagnózis
Szembenézés, helyzet-meghatározás
Segítség igénybevétele, amennyiben szükséges
Pszichoterápia