• 1
  • 2
  • 3
  • 4

Pszichoszomatikus

 

Pszichoszomatikus

Egy kutató rámutatott arra, hogy a gyermekkor pszichoszomatikus betegségei csak fejlődésükben és a fejlődés fázisaiban vizsgálhatók.

Az iskolai szorongás egyik jellemző tünete a gyomor- és hasfájás; a hányás gyakran párosul iskolai nehézségekkel, melyet azonban a gyerekek jellemzően pubertás korra kinőnek. A fejfájásról azonban egyértelműen kijelenthető, hogy jellegzetes iskolai betegség. Sajnálatos módon a pszichoszomatikus zavarokat sok esetben csak azért vizsgálják, hogy ez akadályozza vagy sem a tanuló iskolai beilleszkedését vagy tanulását. A „túl sikeres” alkalmazkodás is valamilyen szinten zavarnak tekinthető, összefügghet a szomatizálással. A pszichoszomatikus betegségben szenvedő gyerekek a következő klinikai képet mutatják: félénkek, csendesek, gátolt magatartásúak, jó iskolai eredményt érnek el. A magas teljesítményre való törekvésnek ára van és nem minden esetben kifizetődő, főleg, ha betegséghez vezet. A „kitűnő” címke sok esetben a tanuló egészségének rovására megy, mivel stresszel, feszültséggel, szorongással jár. „A szomatikus (vegetatív) tünetek „előnye” a pszichés tünetekkel szemben én-idegenségükben rejlik”. A pszichés tüneteket (enuresis, tic, stb.) még lehet „rosszaságnak” vagy „rossz szokásnak” ítélni. A szomatikus tünetképződésből fokozatosan eltűnik a felelősség, a bűntudat érzése. A gyermek szenved, és gyógyítását átengedi az orvosnak, illetve másodlagos nyereségként átengedi gondozását a „jó anyának” (Nemes, 1974). A kitűnő gyerek tökéletességre, kitűnőségre, stréberségre való törekvése konfliktus tényező lehet, melynek rejtett motívuma a rivalizálás, mely nem a rossz magatartás, hanem a szomatikus tünet együttesben manifesztálódik. Egy ilyen specifikus konfliktus, specifikus érzelmi állapothoz vezet, majd specifikus betegségként nyilvánul meg. A szomatikus tünet helyettesíti a magatartászavart. A szomatikus betegségek gyógyításának van egy másodlagos nyeresége: fokozott törődés a gyerekkel szemben. A törődés, nem feltétlenül másodlagos haszon, hanem a szorongás feloldásának módja. A gyerekek motivációja a felnőttek követelményeinek megfelelésében keresendő. Amikor a gyermek „túlvédett”, önállóságra törekszik, de mindezt annak tudatába teszi, hogy fejében folyamatosan megfordul: mi lesz, ha a „rosszalkodó” viselkedésem miatt nem fognak szeretni? Ne csodálkozzunk tehát, hogy a szomatikus betegségben szenvedő gyerekek jók, „csak” betegek.

Módszerek

  • Szorongáscsökkentő terápiák

vissza

Hozzászólások

Esettanulmányaim

Enni vagy nem lenni?

Barangolások a bulimia …

Fényes Heroin

Esettanulmányomban egy multiszimptómás tünetekkel …

Kamasz-panasz

Problémás serdülő diagnosztikája és terápiája a …

Kapcsolat

Konzultációs helyszínek

2360 Gyál, Széchenyi u. 30.

1136 Budapest, Pannónia u. 25.

Terápiás helyszín

1136 Budapest, Pannónia u. 25.

Telefon

(30) 446 3559

E-mail

tabitsarolta@gmail.com

Rólam mondták

György, 57 éves állatorvos

"A terápiában kicsit újra gyermek lehettem és a szeretetteli, oldott légkörben azt a figyelmet tapasztalhattam meg, mint drága szüleim társaságában.  Jól esett az időutazás, sok könny, nevetés és a végén egy kis "újjászületés". Kár, hogy nem korábban kezdtem el. Sok szorongós-mélabús évet megspórolhattam volna." 

Juci, 31 éves kozmetikus

"Szkeptikus voltam minden pszichológussal és terápiás módszerrel. Párom ultimátumot adott, vagy felhagyok a "szenvedéssel" és felnövök, vagy új társat keres. Pár hét után már alig vártam, hogy mehessek, mert Sarolta lett a legfőbb bizalmasom. Egy év alatt sok mindent feltártunk, és ami a legfontosabb: az esküvőmre készülök. Köszönöm! Nekem megérte!!" 

Katalin, 44 éves óvónő

"Sarolta nagyon sokat segített abban, hogy fel tudjam dolgozni a családtagjaim elvesztése miatt érzett fájdalmamat és megengedjem magamnak újra a reményt, a vidámságot; az állandó önmarcangolás helyett a jövőbe vetett bizalmat..." 

Sámuel, 36 éves hitoktató

"Az én terápiámban az volt a legjobb, hogy nem akarta megváltoztetni az értékrendem, az ízlésem, a hitem (bevallom, eleinte féltem ettől) és úgy fogadott el, mint a lelkipásztor az ő megtévedt bárányát - csak hallgatott, terelgetett és gondolkodásra késztetett; az életem mozaikcserepeinek összeillesztésére." 

Keiati, 16 éves diák

"Saci nénihez szerettem terápiába járni, mert amit a szüleimnek és a barátaimnak sem mertem elmondani, azt nek igen; és mindig érdeklődő, nyitott és türelmes volt velem."