Egy kutató rámutatott arra, hogy a gyermekkor pszichoszomatikus betegségei csak fejlődésükben és a fejlődés fázisaiban vizsgálhatók.
Az iskolai szorongás egyik jellemző tünete a gyomor- és hasfájás; a hányás gyakran párosul iskolai nehézségekkel, melyet azonban a gyerekek jellemzően pubertás korra kinőnek. A fejfájásról azonban egyértelműen kijelenthető, hogy jellegzetes iskolai betegség. Sajnálatos módon a pszichoszomatikus zavarokat sok esetben csak azért vizsgálják, hogy ez akadályozza vagy sem a tanuló iskolai beilleszkedését vagy tanulását. A „túl sikeres” alkalmazkodás is valamilyen szinten zavarnak tekinthető, összefügghet a szomatizálással. A pszichoszomatikus betegségben szenvedő gyerekek a következő klinikai képet mutatják: félénkek, csendesek, gátolt magatartásúak, jó iskolai eredményt érnek el. A magas teljesítményre való törekvésnek ára van és nem minden esetben kifizetődő, főleg, ha betegséghez vezet. A „kitűnő” címke sok esetben a tanuló egészségének rovására megy, mivel stresszel, feszültséggel, szorongással jár. „A szomatikus (vegetatív) tünetek „előnye” a pszichés tünetekkel szemben én-idegenségükben rejlik”. A pszichés tüneteket (enuresis, tic, stb.) még lehet „rosszaságnak” vagy „rossz szokásnak” ítélni. A szomatikus tünetképződésből fokozatosan eltűnik a felelősség, a bűntudat érzése. A gyermek szenved, és gyógyítását átengedi az orvosnak, illetve másodlagos nyereségként átengedi gondozását a „jó anyának” (Nemes, 1974). A kitűnő gyerek tökéletességre, kitűnőségre, stréberségre való törekvése konfliktus tényező lehet, melynek rejtett motívuma a rivalizálás, mely nem a rossz magatartás, hanem a szomatikus tünet együttesben manifesztálódik. Egy ilyen specifikus konfliktus, specifikus érzelmi állapothoz vezet, majd specifikus betegségként nyilvánul meg. A szomatikus tünet helyettesíti a magatartászavart. A szomatikus betegségek gyógyításának van egy másodlagos nyeresége: fokozott törődés a gyerekkel szemben. A törődés, nem feltétlenül másodlagos haszon, hanem a szorongás feloldásának módja. A gyerekek motivációja a felnőttek követelményeinek megfelelésében keresendő. Amikor a gyermek „túlvédett”, önállóságra törekszik, de mindezt annak tudatába teszi, hogy fejében folyamatosan megfordul: mi lesz, ha a „rosszalkodó” viselkedésem miatt nem fognak szeretni? Ne csodálkozzunk tehát, hogy a szomatikus betegségben szenvedő gyerekek jók, „csak” betegek.
Módszerek
Szorongáscsökkentő terápiák
