• 1
  • 2
  • 3
  • 4

Agresszíó

 

Agresszíó

Az agresszivitás olyan viselkedési forma, amely egy másik élőlény bántalmazását vagy sérülését szándékszik elérni úgy, hogy a célzott személy el akarja kerülni ezt a bánásmódot. A modern meglátások szerint, az agresszivitás egy természetes és adaptív viselkedés, amely az evolúció során alakult ki az emberi fajnál. Az agresszivitás olyan viselkedés, amelynek következménye az egyén relatív társas dominanciájának növekedése.

Az erőszak esetében a személy a dominanciát használja annak érdekében, hogy másoknak fizikai vagy pszichikai sérülést okozzon. Ez a meghatározás alapján értelmezett agresszivitás már nagyon korán megjelenik a gyerekeknél, és a legtöbb óvodás esetében 4 éves kora körül a legerőteljesebb, intenzitása ezután csökken. Számos esetben viszont az agresszivitás csak az iskolába lépés után válik nyilvánvalóvá, hiszen a szoros szabályrendszer alapján működő intézményekben az ilyen viselkedés a diákot, a csoporttársakat, tanárokat és az intézményt egyaránt érinti, a viselkedés következményei pedig itt a legkevésbé elfogadottak. Iskoláskorig az agresszív viselkedést a környezet és a szülők gyakran az életkornak, a gyerek nemének, illetve egy múló fázisnak tulajdonítják. Számos kutatás  viszont arról számol be, hogy a bölcsődés, illetve óvodáskorban levő gyerek agresszív viselkedése, ellenálló, nehezen kezelhető, túlzottan aktív temperamentuma nagyon jó előrejelzője az iskolában jelentkező problémás viselkedéseknek. Az óvodában agresszíven megnyilvánuló gyerekek 50%-a tinédzserként is agresszív viselkedést mutat és ezeknek a gyerekeknek jelentős százaléka antiszociális magatartást is mutat.          

Módszerek

Az iskolai agresszivitás kapcsán a felmérés, megelőzés és kezelés a gyakorlatban általában mindkét nem esetében azonos elveket követ, főként a programok csoportos jellege miatt. Mivel az agresszivitás kialakulásának tényezői, motivációja és következményei viszont lányok és fiúk esetében eltérhetnek, és az alkalmazott agresszivitás forma is különbözik, a szakirodalom egyre gyakrabban utal differenciált felmérésre, megelőző- illetve kezelő programokra ().

Az agresszivitás esetében megjelenő nemi különbségek esetében több magyarázó elv született.

  • Kutatók meglátása szerint, az agresszivitás természetes és adaptív emberi vonás. Ennek értelmében, a szexuális kiválasztódás folyamatában az agresszivitás főként férfiak esetében játszott fontos szerepet, és maradt fent. Ez a megközelítés megmagyarázná, hogy a nemi identitás és nemi szerepek megerősödésével párhuzamosan, miért nő a fiúk agresszivitása, és miért mutat  csökkenő tendenciát a nőké, illetve miért alkalmaznak más-más agresszivitás formát a fiúk és a lányok.

  • Egy következő, specifikusabb magyarázat szerint, a lányok biológiailag korábban érnek, mint a fiúk. Ennek köszönhetően, a lányok korábban készek a szocializálódásra, és korábban megtapasztalják azokat a társas szabályokat, társas hatásokat, amelyek az agresszivitás minimális megnyilvánulását promoválják.

  • A nemi különbségek olyan egyéni rizikótényezők különbségéből származnak, amelyekre a fiúk érzékenyebbek (pl. gyerekkorban érzelmi és kognitív nehézségek) .

  • A nem egy olyan társas szerveződési dimenziót képez, amely mentén a gyerekek szegregált csoportokat alakítanak ki (főleg az iskolába lépés után), és amely a tagok eltérő jellemzői miatt a fiúk csoportjában a nyílt agresszivitást, a lányok csoportjában a társas jellegű agresszív megnyilvánulásokat segíti elő.

vissza

Hozzászólások

Esettanulmányaim

Enni vagy nem lenni?

Barangolások a bulimia …

Fényes Heroin

Esettanulmányomban egy multiszimptómás tünetekkel …

Kamasz-panasz

Problémás serdülő diagnosztikája és terápiája a …

Kapcsolat

Konzultációs helyszínek

2360 Gyál, Széchenyi u. 30.

1136 Budapest, Pannónia u. 25.

Terápiás helyszín

1136 Budapest, Pannónia u. 25.

Telefon

(30) 446 3559

E-mail

tabitsarolta@gmail.com

Rólam mondták

Sámuel, 36 éves hitoktató

"Az én terápiámban az volt a legjobb, hogy nem akarta megváltoztetni az értékrendem, az ízlésem, a hitem (bevallom, eleinte féltem ettől) és úgy fogadott el, mint a lelkipásztor az ő megtévedt bárányát - csak hallgatott, terelgetett és gondolkodásra késztetett; az életem mozaikcserepeinek összeillesztésére." 

Katalin, 44 éves óvónő

"Sarolta nagyon sokat segített abban, hogy fel tudjam dolgozni a családtagjaim elvesztése miatt érzett fájdalmamat és megengedjem magamnak újra a reményt, a vidámságot; az állandó önmarcangolás helyett a jövőbe vetett bizalmat..." 

Gábor, 55 éves vállalkozó

"Egy végzetesnek hitt betegség teljesen padlóra küldött. Az orvosok mellett az ő Simonton-terápiája és végigvezetése a gyógyulásom állomásain segített a legtöbbet. Még ma sem hiszem el, hogy itt vagyok..." 

Juci, 31 éves kozmetikus

"Szkeptikus voltam minden pszichológussal és terápiás módszerrel. Párom ultimátumot adott, vagy felhagyok a "szenvedéssel" és felnövök, vagy új társat keres. Pár hét után már alig vártam, hogy mehessek, mert Sarolta lett a legfőbb bizalmasom. Egy év alatt sok mindent feltártunk, és ami a legfontosabb: az esküvőmre készülök. Köszönöm! Nekem megérte!!" 

György, 57 éves állatorvos

"A terápiában kicsit újra gyermek lehettem és a szeretetteli, oldott légkörben azt a figyelmet tapasztalhattam meg, mint drága szüleim társaságában.  Jól esett az időutazás, sok könny, nevetés és a végén egy kis "újjászületés". Kár, hogy nem korábban kezdtem el. Sok szorongós-mélabús évet megspórolhattam volna."